Milyen szinten vannak a Kumon japán I tananyagok?
A Kumon Japán I. a középiskola harmadik évfolyamának felel meg.
Körülbelül 2010-ig, amikor a diákok befejezték az I-es tananyagot, beléphettek az "I-es ligába", ami a Kumon tanulóinak egyik célja volt. Manapság már létezik egy külön kategória, a "J Friends", és a Kumon I anyagok a Kumon I Liga részét képezik, amelyet a különböző generációk bizonyos mértékig elismernek.
Ha 6. osztályban befejezted ezt az anyagot, akkor "Magasan haladó tanulóként" trófeát kaphatsz.
Milyen anyag a Kumon japán I?
A Kumon Japán I I. anyag I. és I. II. anyagra oszlik. Nézzük először az I I tartalmát.
Hosszú, körülbelül 1500 karakteres mondatokat fogsz olvasni, és fejleszteni fogod a fő gondolat és az azt kibontó részletek megragadásának képességét, valamint a nézőpontváltás képességét és a szöveg tartalmának több nézőpontból való megragadását. 50 I. osztályú Suisen könyvvel és különböző műfajú művekkel fogsz találkozni, beleértve az ókori és kínai irodalmat is, hogy bővítsd az olvasási és szókincsedet. Tanulmányozd a gyakori kanjikat az elvont szavak szemszögéből, hogy bővítsd a szókincsedet.
Ez a kurzus a középiskolai anyag összefoglalása, és számos különböző elemet tartalmaz.
Folytassuk a III. anyag tartalmának ellenőrzését.
Megtanulja a szövegben szereplő témák és kérdések rendszerezésének és összehúzásának készségét. A tanulók megtanulják önállóan összehúzni a mondatrészeket, fejlesztik a mondatok értelmezésének képességét, és továbbfejlesztik az írásban feltett kérdések megválaszolásának képességét. Bővíti szókincsét a rendszeres kanji írásjegyek tanulmányozásával. A nyelvtani tanulmányok és a középiskolai felvételi vizsgák szintjén történő olvasásértés is a kurzuson fejlesztett olvasásértési készségekre épül.
A szűkítések nehézségi szintjét jelentősen megnöveljük, és az eredeti mondatokat bekezdésegységekből hosszabb mondatokra változtatjuk. Megfelelő anyag a középiskolai tananyag összefoglalására.
Melyek az I. anyag stratégiájának legfontosabb pontjai?
Az I. anyagok legütősebb pontjai az anyagban megjelenő ajánlott könyvek.
A Kumon 50 ajánlott könyvet választott ki mind a 13 évfolyamhoz 5A-tól I-ig. Az ajánlott könyvek közül néhány megjelent az eddig tanulmányozott tananyagokban.
Az I. tananyagokban szereplő ajánlott könyvek azonban nem csak néhány ajánlott könyv; mind az 50 ajánlott könyv szerepel a Kumon tananyagokban.
Valójában a G anyagtól kezdve mind az 50 ajánlott könyv megjelenik a tananyagokban. A G és H anyagokban azonban a kiválasztott anyagok egyfajta kézikönyvet vagy olvasmányosságot tartalmaznak. Például a H anyagokban olyan könyvek szerepelnek, mint a Running Meros, a Színes és a Hétnapos háborúnk, amelyek egyértelműen a középiskolás diákoknak szólnak. Az a benyomásom, hogy ezeket a könyveket még a könyveket kedvelő általános iskolások is el tudják olvasni.
Ha azonban továbbmegyünk az I. tananyaghoz, azt fogjuk látni, hogy meglehetősen magas szintű könyveket válogattak össze. Háború és béke. Bűn és büntetés. Emberi diszkvalifikáció és Rashomon. A gondolkodás szerveződése az élő és élettelen dolgok között. Ha a szövegek nem feltételeznek szakismereteket, akkor az anyag nagyjából az osztály tetején van. Szerintem olyan a felhozatal, hogy még ha a felnőttek azt mondják is, hogy nem tudják elolvasni, mert túl nehéz, bizonyos mértékig nem tehetnek róla.
A J anyagból már nem ókori és kínai szövegekkel van dolgunk.
A Kumonban az I-es anyagokon túl sok fokozat van. Ennek ellenére miért van az, hogy van egy olyan ajánlott könyvekből álló sor, amit összeállításnak is nevezhetnénk?
Ennek az az oka, hogy a J anyagtól kezdve az anyag már nem modern szövegekkel, hanem ősi és kínai szövegekkel foglalkozik.
Az I. anyag a középiskolai anyag egészének összefoglalása, és egy átvezető pont, de a modern irodalom megismerése szempontjából áttörést jelent. Ezért elmondható, hogy ami a modern irodalmat illeti, van egy olyan könyvsorozat, amelyet a Kumon valóban ajánl, és amelyet nem babráltak ki.
És mint minden területen, az első és a második vagy az alsóbb között nagyobb a különbség, mint egy rangsorbeli különbség. Gondolj arra a személyre, aki első volt az iskolai teszteken, vagy a klubod ászára. Vagy akár a kedvenc sportodra vagy szórakozásodra. Lehet, hogy van egy csúcsszemély, vagy ők a legjobbak csoportja, de az első és a második legjobb között egyértelműen más a különbség, mint a második és a harmadik legjobb, vagy a harmadik és a negyedik legjobb között. Elmondható, hogy a csúcs (vagy a legrosszabb) gyakran statisztikailag kiemelkedő.
Ugyanez mondható el az I-learning anyagokhoz ajánlott könyvekről is. Ezek az ajánlott könyvek legnehezebb csoportját alkotják, így megkülönböztethetők az előző anyagoktól.
A dicséret és a sikerélmény nem elegendő az I-anyagok leküzdéséhez.
A nehézség leküzdésének kulcsa az lesz, hogy az eddigi anyagban tudatában van-e az olvasás értékének.
Minél nehezebb a szöveg tartalma, annál nagyobb természetesen az olvasás költsége. Ha rendelkezel az alapvető készségekkel, akkor talán képes vagy megfizetni a magasabb költséget, de ha csak az az érzésed van, hogy az olvasás nehéz, akkor valahol a végén elveszíted a kedvedet, hogy szembenézz a szöveggel.
A tanárok és a szülők elismerése és a továbblépés a további anyaghoz mindenképpen jutalom. De ezek a jutalmak csökkennek, ahogy az írás egyre nagyobb kihívást jelent, és az anyagban való előrehaladás lelassul. Milyen motivációd van arra, hogy foglalkozz az anyaggal, ha már nem kapsz dicséretet vagy sikerélményt? Ezt a problémát elkerülhetetlenül az okozza, hogy a Kumon lehetővé teszi a tanulók számára, hogy saját tempójukban haladjanak az anyagban.
Ez nem csak az I anyagokra jellemző kihívás. A legtöbb gyermek találkozott már ezzel az akadállyal, és valamikor le is küzdötte azt.
Ez azonban mindenképpen olyan akadály, amellyel valószínűleg újra találkoznak majd az I anyagokban. És az I anyag akadályát szinte mindig elég nehéz leküzdeni külső tényezőkkel, például dicsérettel vagy sikerélménnyel. Hogyan lehet tehát leküzdeni ezt a nehézséget?
Értékelve a nehézséghez való pozitív hozzáállást, amely az intellektuális kíváncsiságból fakad.
Azt hiszem, az intellektuális kíváncsiság a válasz. Ahelyett, hogy a nehézségre csak akadálynak tekintenénk, a kulcs az lesz, hogy érdeklődjünk az iránt, amit a nehéz szöveg mond. Nem, az érdeklődés nem biztos, hogy elég. Az intuíció, hogy van valami lényeges a nehezen érthető szövegben, a kulcs a nehézséggel való szembenézéshez.
Van egy mondás a világban, miszerint ha igazán okos vagy, akkor a nehéz dolgokat is meg tudod magyarázni úgy, hogy bárki megérthesse. Ez lehet egy tény. Bizonyos fajta okosság kell ahhoz, hogy nehéz dolgokat össze tudjunk roppantani, és könnyen érthető módon meg tudjuk magyarázni. Olyan, mint egy tolmács. Nem csak a nyelv, hanem az a képesség is, hogy egy speciális területről értő szaktudással rendelkezzünk, és azt mindenki számára könnyen érthető és érdekes módon el tudjuk magyarázni, egy bizonyos különleges képességet igényel. Érthető, hogy a magyarázó személy azt gondolná, hogy a tolmács az, aki a tolmácsolást végzi. Valószínűleg sokan azt gondolják, hogy Akira Ikegami és Denjiro Yonemura nagyszerű.
Másrészt a tolmács csak tolmács. Egy angol tolmács biztosan többet tud angolul, mint egy átlagos angol anyanyelvű, de azt sem mondaná senki, hogy a tolmácsok a világ legjobban tudó angol tolmácsolói. Nem az újságírók, Akira Ikegami, hanem a politikusok és a bürokraták azok, akik a legtöbbet tudnak a politika valóságáról, és a frontvonalon harcolnak. A tudomány élvonalában valószínűleg nem Denjiro Yonemura áll, aki kísérleteken keresztül közvetíti a tudomány élvezetét, hanem a kutatóintézetek és a nagyvállalatok emberei.
És azok, akik valóban a harc élvonalában vannak, nem úgy magyarázzák el a dolgokat, hogy bárki számára könnyen érthető legyen. Ha ugyanis ilyen költséges dolgot teszel, akkor egy élvonalbeli csatában veszítesz.
De ez nem jelenti azt, hogy az átlagemberek nem jutnak be a frontvonalba. Ők is publikálnak néha valamit, hogy megmutassák a csúcsosztályban elért eredményeiket. Ez lehet egy cikk, egy politikai dokumentum vagy egy első pillantásra nehezen olvasható szöveg.
Ezek a szövegek gyakran nem a nagyközönségnek, hanem szakembereknek szólnak, és nem hízelgő olvasmányok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alacsony értékűek lennének, sőt, a legértékesebb információk ezekben a szövegekben találhatók. Ezért is nagy értéket képvisel az a tolmács, aki ezt megérti és közvetíteni tudja a nagyközönség felé.
A nehéz szövegekben értékes információk rejlenek. Ennek megértése megváltoztatja a hozzáállását, amikor nehéz szövegekkel találkozik. Ami korábban egyszerű ellenszenv volt a nehézségekkel szemben, az most kíváncsivá válik, hogy legyőzzük a nehézségeket, és értékes információkhoz jussunk. Ha ezt a megértést elértük, a nehézség inkább motivációvá válik a tanulás előrehaladásához.
Pozitív hozzáállás a nehézséghez. Ez a kulcsa az I anyag leküzdésének. És azok a gyerekek, akik eljutnak az I anyagig, többé-kevésbé kialakították a nehézségekkel való szembenézéshez való hozzáállást. A szülőknek figyelniük kell gyermekeikre anélkül, hogy elnyomnák a bennük esetleg kialakuló belső kíváncsiságot.