A Kumon tanterv ismertségével ellentétben nem sokan ismerik a Kumon tanterv sajátosságait. Bár vannak olyan jellemzők, amelyek részben érthetőek, mint például a számítási sebesség és az előrelátó tanulás, az összkép néhány aspektusa nehezen érthető.
Azonban a Kumon által feldolgozott tantárgyak széleskörűsége miatt a Kumon hatással van gyermeke általános tanulási tervére. A nagyfokú befolyás miatt a teljes kép megértésének és tervezésének fontossága is nagyon jelentős.
Ebben a cikkben a Kumon japán tantervével foglalkozunk, amelyet a Kumon-anyagok puszta mennyisége és az egységek többértelműsége miatt különösen nehéz egészében megragadni. A Kumon japán egy nagy kötet, de próbáljuk meg egyenként megérteni.
A tananyag ellenőrzése
A Kumonban minden évfolyamhoz az ábécé egy-egy betűje tartozik, és az anyagokat sorrendben tanítják.
Az ebben a cikkben tárgyalt japán nyelv esetében a tananyag 31 szintre van felosztva 8A-tól O-ig (a kutatási kurzus kivételével). Emellett nagyon széles korosztályt fed le, a háromévesektől az egyetemi hallgatókig.
Tudja meg, hogyan halad a tanterv
Hogyan halad a Kumon ezekkel az anyagokkal?
Alapvetően a Kumon nem köti össze a tényleges osztályzatot az anyag előrehaladásával. Ha a megértés elég gyors, akkor tetszőleges számú osztályzattal lehet előre lépni, ha pedig vannak olyan területek, amelyek nem világosak, akkor az aktuális osztályzaton túl több osztályzattal visszaléphetünk. Ezt nevezik "megelőző tanulásnak", és ez az egyik oka annak, hogy a Kumon olyan nagy figyelmet kap.
A tartalom nehézségi szintje az alapokra helyezi a hangsúlyt, és nem mélyül el annyira az egyes területeken, hogy a nehéz iskolák felvételi vizsgájaként használható legyen bármelyik középiskolai, gimnáziumi, középiskolai és egyetemi vizsgán. Ehelyett alaposan átismétli az alapokat, így a tanulók nagyon magas szintű készségeket szerezhetnek, különösen a gyorsaság tekintetében. A japán nyelvben a Kumon egyedülálló abban, hogy a tanulók még a nehéz szövegekkel szembesülve is képesek gyorsan és pontosan megérteni a lényeget.
A Kumonban a tananyag alapvetően önálló tanulás, a tanulók minden nap meghatározott ütemben oldják meg a kinyomtatott feladatokat. Mivel nincsenek nehéz, gondolkodást és alkalmazási készséget igénylő feladatok, még az új területeken felmerülő problémákat is önállóan, példafeladatok segítségével oldják meg. A legtöbb esetben a diákok hetente kétszer járnak órákra, de a tanteremben nincs tanítás, ehelyett a házi feladatok megválaszolását és az aznapi nyomtatványok megoldását várják el tőlük.
A tananyag részletesebb megértése
Eddig a nagy képet néztük meg. Most nézzük meg közelebbről, hogy milyen anyagokat és milyen tartalmakat tárgyalnak. A szövegben a Kumon japán nyolc szakaszra van felosztva, de ha részletesebben szeretnéd megismerni az egyes anyagok tartalmát, akkor az egyes anyagok magyarázó szövegének linkjeit találod.
8A: A nyelvvel való találkozás a hangokon és formákon keresztül
A 8A anyagok közül az első a legelső.
Az újszülöttek még nem ismerik a nyelvet. Még nem tesznek különbséget zajok és szavak, illetve betűk és egyéb, jelentés nélküli vizuális információk között. Innentől kezdve fokozatosan tanulják meg felismerni az értelmes hangokat, formákat és szavakat.
A Kumon ezt "énekléssel" és "kanji kártyákkal" közelíti meg.
Sokan meglepőnek találhatják, hogy a hiragana előtt a kanjikat használják, de a kanjiknak jellegzetes alakjuk van, és a hiraganával ellentétben konkrét tárgyakhoz kapcsolódnak, mint például a "kutya" és az "ég", így a kisbabák számára ismertebb fogalmak, mint a hiragana. Az itt megtanult kanjikat az általános iskolába érkezésig lehet, hogy elfelejtik, de a karakterfelismerés ezen szakaszában ez egy hatékony megközelítés.
A hangos olvasás témája a 7A-tól 5A-ig tart.
A 7A-tól 5A-ig a hangos olvasás kerül a középpontba.
A 8A-ban a szavak hangjaival és alakjaival való találkozás után a következő lépés a betűk "alakjainak" és a kiejtés "hangjainak" összekapcsolása hangos olvasással. Például az alma esetében egy alma illusztrációja és az 'alma' szó egymás mellé van írva, és a szülő hangosan felolvassa a szót a gyermeknek, miközben rámutat az illusztrációra és a betűkre.
Ebben a szakaszban a szövegértés gyakran még nem fejlődik annyira, hogy a betűket önállóan is el tudja olvasni. A szavak szintjén a rövid távú memóriájuk lehet, de amikor az 5A körül megjelenő rövid mondatokhoz érnek, a tananyagnak ebben a szakaszában már nehézséget okozhat, hogy el tudják olvasni a mondatokat. Ahogy azonban gyermeke fokozatosan megérti az illusztrációk, a betűk és a mondatok közötti kapcsolatot, fokozatosan megalapozza majd magának a szavak és mondatok megértését.
Ha gyermeke hároméves korában kezdte a Kumont, akkor az első akadályt az 5A körül találhatja meg. Általánosságban azonban az ezen a területen található anyag viszonylag könnyen kezelhető, mivel a gyermekeknek való olvasáson alapul.
A 4A-tól a 2A-ig a hiraganával foglalkozik.
Az 5A-ig a gyerekek megismerkedtek a szavak fogalmával. Innentől kezdve a hiragana fogalmával foglalkoznak.
Az eddig tanult szavaknak és mondatoknak jelentése van. Akár az "alma", akár a "ma süt a nap", a szavaknak és a mondatoknak van jelentésük, és a való életben illusztrálhatók és megtapasztalhatók.
Maguknak a hiraganáknak azonban, mint például az 'a' és a 'ka', alapvetően nincs jelentésük. Legalábbis a tananyagokban a hiragana fonetikus karakterekként van kezelve. Mivel nincs konkrét jelentésük, a kisgyermekek számára nehezebben érthetőek.
Egy másik fontos téma, hogy az olvasás mellett az írás is bekerült a tananyagba.
Ha hangosan olvas, a gyermek bizonyos mértékig passzívan végig tudja járni az anyagot. Ugyanolyan, mint egy képeskönyv, így nem kell az íróasztalnál tanulnia. Az "írás" azonban más. Ha nem mozgatja a kezét önállóan, nem fogja tudni befejezni a kinyomtatott szöveget, és íróasztal nélkül nem fogja tudni leírni a szavakat.
Azok a gyerekek, akik ezt az anyagterületet tanulják, gyakran még nem léptek be az általános iskolába. Természetesen nincsenek tanulási szokásaik, és életkorukból adódóan nehezen tudnak hosszú ideig koncentrálni. Elmondható, hogy a szülők terhelése ezen a területen a legnagyobb.
Az alapvető nyelvtani ismeretek elsajátítása A-tól C-ig
Az A anyagok csak az általános iskolák első osztályának szintjén vannak.
Az A anyagokban katakana, kanji és nyelvtani kérdések jelennek meg, a B anyagokban pedig olvasásértési kérdések. Nagyjából ekkor kezdődik a tanulásszerű tanulás.
Az olvasásértés inkább az elbeszélő szövegekre, mint a kritikai szövegekre összpontosít. Ennek oka, hogy az eseményeken és beszélgetéseken alapuló elbeszélő forma természetesebben érthető, mint az írás logikai formája. Az elbeszélő szövegek azonban nem rendelkeznek meghatározott mintával a helyszín és a történet alakulása szempontjából, így az, hogy milyen mértékben olvastak már képeskönyveket, hatással lesz az anyag megértésére.
D-től F-ig a mondatokat összefüggő egészként érzékelik.
A D anyagtól a tanulók továbblépnek abba a szakaszba, ahol már nem a rövid mondatokat, hanem a több mondatot és a bekezdések közötti kapcsolatokat értik meg.
A D-től a tanulók a mondatok és a bekezdések közötti összefüggéseket olvassák, és megkérdezik, hogy mit akarnak elmondani az egészként.
A felnőttek szemszögéből nézve egy szöveg elolvasása a teljes tartalom megértését jelenti, de a valóságban sok mindent meg kell tanulni a teljes tartalom megértése előtt. A legfontosabb a D-től F-ig terjedő anyagok közötti összefüggések megértése, és ha a tanulók nem rendelkeznek megfelelő készségekkel ezen a területen, akkor úgy tűnhet, hogy képesek elolvasni a szöveget, de amikor részletesen hallgatják, valójában egyáltalán nem értik a tartalmat.
Ezáltal mind a gyermek, mind a szülő könnyen kiszolgáltatottá válik egy olyan helyzetnek, amikor a gyermek látszólag olvas, de mégsem. A gyermeket összezavarhatja, hogy egy-egy mondat jelentését érti, de nem tudja megoldani a feladatot, a szülőt pedig felzaklathatja, hogy a gyermek nem olvasta olyan jól a szöveget, mint szeretné.
Az összefüggések olvasásának képessége azonban az anyag feldolgozása során fejlődik.
Gyakran előfordul, hogy az emberek figyelmesen hallgatják az órákat és jól jegyzetelnek, de valamiért nem érnek el jó eredményt a teszteken. Ezek azok a gyerekek, akik az egyszerű memorizálásban jók, de az írásbeli és az alkalmazott kérdésekkel nehézségeik vannak, és egy bizonyos szakaszban elveszítik az óra tartalmát. Ennek a jelenségnek a fő oka az összefüggések megértésének képtelensége. Ebben az értelemben elmondható, hogy a D-től F-ig terjedő anyagok rendkívül fontos tartalmakkal foglalkoznak.
A Kanji is folytatja az egyes évfolyamokon tanult összes kanji lefedését. Ezen a területen lesz a legtöbb haszna a Kanjinak.
A modern japán nyelv összefoglalása G-től I-ig
A Kumon japán az I-es anyagokkal szünetet ér el a modern japán nyelvtanulásban, mivel a J-től L-ig terjedő anyagok az ősi és kínai szövegekkel foglalkoznak; az M-es anyagoktól kezdve ismét megjelennek a modern japán szövegek, de ha már ott vannak, keverednek az ősi és kínai szövegekkel, és nem a modern szövegek olvasása a fő téma. A tárgyalt szövegek is az eredeti szövegek olvasásán alapulnak.
A tárgyalt szövegek között olyan könyvek is szerepelnek, amelyeket még a felnőttek is kihívásnak találnának, ha az eredeti szövegeket akarnák olvasni.
Én személy szerint úgy gondolom, hogy a Kumon japán célja a záró anyag kell, hogy legyen, de ha egy másik célt kellene kitűznöm a közepére, akkor ennek az I. anyagnak a befejezését tűzném ki, mert ha az I. anyagot befejezted, akkor szinte bármilyen könyvet el tudsz majd olvasni. Ha tudsz könyveket olvasni, akkor szinte bármilyen témát meg tudsz tanulni önállóan, nem csak a japán nyelvet.
Azok, akiknek célja a középiskolai felvételi vizsga letétele, gyakran célul tűzik ki, hogy a 4. osztály végére befejezik az F anyagot, mivel az F anyag befejezésével befejeződik az alapfokú Kumon japán anyag. A középiskolai felvételi vizsgáknál azonban az F anyag befejezésének csak korlátozott hatása van. Ennek az az oka, hogy a középiskolai felvételi vizsgákon a feladatok általában nehezebbek a gondolkodás és az olvasásértés szempontjából, mint a tudás szempontjából, mivel nem fedik le a középiskolai szintek tartományát. Például, még ha a faktorizálás nem is vizsgálható a középiskolai felvételi vizsgákon, a mondatok nehézségének nincs határa.
Ezért a középiskolai felvételi vizsgákon megkövetelt japán nyelvtudás általában jóval az általános iskolai szint felett van. Ha a Kumon japánban az F anyag előtt meg tudod határozni a céljaidat, könnyebb lesz jó eredményeket elérni.
A J-től L-ig a régi és a kínai irodalom jelenik meg.
A modern japán nyelv az I anyaggal véget ér, és innentől kezdve az ókori és kínai irodalom lesz a tananyag.
Többször előfordulhat, hogy elgondolkodik azon, hogy abbahagyja-e a Kumont. Az egyik az, amikor a gyermek élete a felsőoktatással vagy a vizsgákkal lesz elfoglalttá, és már nincs ideje a Kumon folytatására. A másik, amikor a szülők elveszítik a Kumon folytatásának értelmét.
A J anyagtól az L anyagig pedig az a szakasz, amikor a szülők nehezen találják meg a Kumon értelmét.
Ennek oka, hogy a régi és a kínai szövegek nem jelennek meg az érettségi vizsgákon. Az az életkor, amikor a tanulók elérik a Kumon-anyagoknak ezt a környékét, általában a középiskola alsó tagozatán kell, hogy legyen. Bár a középiskolai felvételi vizsgák elkerülhetetlenek, hacsak nem integrált alsó- vagy felső tagozatos gimnáziumba járnak, az ősi kínai és a kínai irodalom alapvetően nem jelenik meg a középiskolai felvételi vizsgakérdésekben. Tagadhatatlan, hogy nehéz értelmet találni az egyetemi felvételi vizsgákra való tanulásban, amikor az érettségi felvételi vizsga közvetlenül előttünk van.
Az egyetemi felvételi vizsgák előtt azonban óriási előnyt jelent, ha az ókori és kínai szövegeket, még ha csak homályosan is, de el tudjuk olvasni a teljes körű vizsgatanulmányok megkezdése előtti szakaszban. Ennek oka, hogy még a nemzeti egyetemeken is az ősi és kínai szövegek szövegmennyisége és az olvasott szövegértési kérdések nehézségi szintje nem jelent akkora akadályt a modern szövegekhez képest. Nem mondható, hogy csak a Kumonból elegendő nyelvtani és szókincsbeli tudást szerezhetsz a vizsgákhoz, de ha már megszilárdítottad ezt a tudást, akkor szinte minden egyetemi szinten pontgyűjtő forrásként használhatod az ókori és kínai irodalmat.
Minél előbbre fektetsz be, annál nehezebben térül meg a befektetésed. Eljöhet az az idő, amikor el kell majd gondolkodnod azon, hogyan nézz szembe a J anyagokkal és azon túl.
Kritikai gondolkodás tanulása M-től O-ig
Az utolsó Kumon japán anyag az O anyag. Hogy nagyobb összefüggésbe helyezzük, az M-től O-ig terjedő anyagok a Kumon japán nyelv csúcspontját jelentik.
Az I-ig a tanulók a modern szövegek gyors és pontos megértésének képességét fejlesztik; a J-től az L-ig a szövegek ókori és kínai szövegekre váltanak, de a cél ugyanaz marad: a tartalom megértése.
Az M anyagtól kezdve azonban a cél a szöveg megértésének előfeltételéből kiindulva gondolkodni.
A japán oktatásban az egyik fő tendencia a magolás helyett az önálló gondolkodás képességének hangsúlyozása. Ez a tendencia a Yutori-oktatás óta tart. Bár a Yutori-oktatás negatív aspektusait gyakran kiemelték, annak megszűnése után nem a magolós oktatáshoz való visszatérés, hanem a gondolkodási készségeket jobban fejlesztő oktatás felé való elmozdulás történt.
Az "önálló gondolkodás képessége", amely szüleink generációjában talán még akadályozó tényező volt, ma már alapkövetelménynek számít, akárcsak a beszámolási és kommunikációs készség. A vizsgák világában, amelyek a való világban talán haszontalannak tűnnek, a Kumonban való tanulás a társadalomban való túlélés alapvető képességének műveléséhez is vezet.
A tananyag elvégzése több mint néhány évet vesz igénybe
Nagy vonalakban áttekintettük az egyes tananyagok tartalmát és helyét. Alig érintettük a részletes tartalmat, de úgy gondolom, hogy a terjedelem így is elég nagy volt.
Ez a kötet a Kumon legfontosabb jellemzője. A lefedett korosztályok köre rendkívül széles.
Tegyük fel például, hogy az A I. ábécével kezdjük, minden ábécéhez 200 nyomat tartozik, tehát 4800 nyomatot kell átnéznünk, hogy az összes anyagot befejezzük. Ráadásul minden egyes nyomaton az összes kérdést helyesen kell megválaszolnod egy bizonyos ütemben, mielőtt a következő anyagra léphetsz. Mivel legalább három ismétlés van, a Kumon utolsó anyagához csak akkor jutsz el, ha több mint 10 000 nyomtatványt oldottál meg, függetlenül attól, hogy milyen zökkenőmentesen halad a tanulás.
A Kumonban pedig a japán az az anyag, amelyikben a legtöbb betű van az ábécében. A japánban 31 betű van 8A-tól O-ig. Összehasonlítva a számtannal, amelyben 22 van, és az angollal, amelyben 23, a tanulandó mennyiség rendkívül nagy. Természetesen a tanulási idő is hosszabb, és lehet, hogy öt vagy tíz év távlatban kell gondolkodni.
A gyermek nevelésének mely részébe épül be a Kumon? Ezt a lehető legkorábban kell átgondolni.
A tanterv megértése, hogy előnyhöz jusson a stratégiájában
Ebben a cikkben a Kumon japán nyelvi tantervét tárgyaltuk. Felvázoltuk, hogy a Kumon a tantárgyak igen széles skáláját fedi le, az óvodától az egyetemi felvételi vizsgákig, és hogy milyen tartalmakat milyen anyagok tartalmaznak.
Mit értünk a lefedett témák széles skálája alatt? A Kumon nem korlátozódik az egyes vizsgákra, például az alsó tagozatos középiskolai vizsgákra. A Kumon nem korlátozódik az egyes vizsgákra, például az alsó tagozatos vagy középiskolai vizsgákra, hanem hatással lehet gyermeke valamennyi vizsgájára.
És annak ellenére, hogy a Kumon óriási hatással van az általános tanulásra, nagyon kevesen értik meg a teljes képet, amikor beíratják gyermeküket a Kumonba. Ez azonban azt jelenti, hogy ha megfelelő megértéssel és stratégiával rendelkezik, akkor a vizsgastratégiák tekintetében ki tud tűnni a többiek közül.
Reméljük, hogy ez a szöveg és ez a blog segít ebben.