Milyen évfolyamra való a Kumon Japanese G tananyag?
A G anyagok a Junior High School 1 szintjének megfelelő szinten vannak. Még a középiskola második vagy harmadik évfolyamán is megfigyelhető, hogy azok a gyerekek, akiknek nehézségeik vannak a japán nyelvvel, ezen a szinten kezdik a Kumont. Ennek oka, hogy a Kumon alkalmas az egyszerűbb területekről történő alapos ismétlődő gyakorlásra, abban az értelemben, hogy az alapokat ismét meg lehet szilárdítani.
Szerintem a hangerő zóna a 4. osztálytól az 1. osztályig tart. Jómagam az 5. osztály környékén tanultam a G anyagokat. Ha valaki 3. osztályban befejezi a G anyagokat, akkor "magasan haladó tanulóként" trófeát kap, ezért van, aki ezt tűzi ki egyik céljául. Ha 1. vagy 2. osztályban eljutottál idáig, akkor mondhatod, hogy ez egy nagyon jó gyerek.
Milyen tartalommal rendelkezik a Kumon japán G?
A Kumon japán nyelvtanulást G I és G II részre osztjuk. Nézzük meg először a GⅠ-t.
A GII anyag felé haladva a tanulók nagyrészt jelenetről jelenetre ragadják meg a nagyjából 800 karakterből álló hosszú mondatok tartalmát, fejlesztik az olvasásértési készséget a témák tudatosságának fenntartásához és nyomon követéséhez, és egyúttal javítják az önálló íráskészségüket; találkoznak 50 G-osztályú Suisen könyvvel, versekkel és más műfajú művekkel, és bővítik olvasási és szókincsüket; valamint megismerkednek a Kumon csoport japán nyelvével és kultúrájával. Tanulmányozzák a nem tanított kanji karaktereket a rokon szavak (széles körben rokon szavak) szempontjából, hogy bővítsék a szókincsüket.
A "kohéziós olvasási képesség" előfeltétele alapján az F anyagokig, a magyarázat szerint az íráskészséget fokozza.
A kanjikat illetően a "Kyoiku Kanji" kifejezést használják, amely az általános iskola során tanult kanjikra utal. Ez tehát azt jelenti, hogy "az oktatási kanjin kívüli normál kanjikat" = a középiskolában tanult kanjikat kezelik, de az F anyagokkal ellentétben már nincs kifejezetten feltüntetve az a rész, hogy hány kanjit tanulnak.
A tanulók megtanulják a szűkítés alapkészségét (a forrásszöveg témájának egy egész mondatban való összefoglalása). A tanulók megtanulják a mondatok tömörítését, miközben tudatában vannak a "témának és a leírásnak" (mit és hogyan mondanak), és fokozatosan javítják íráskészségüket. A szókincs a rendszeres kanji írásjegyek tanulmányozásával bővül. Ezen kívül, az általuk fejlesztett olvasásértési készség alapján nyelvtant tanulnak, és a középiskolai felvételi vizsgák szintjén olvasnak szövegeket.
Itt lép be a képbe a "kontrakció" új fogalma. Az íráskészségeket is folyamatosan ismertetik.
Milyen jellemzői vannak a Kumon japán G nyelvtanfolyamnak?
A Kumon G anyagoknak három jellemzője van.
Eltűnik a megtanulandó kanji szavak számának jelölése.
Az első dolog, amire összpontosítani kell, a kanjikra vonatkozó jelölés.
Eddig például a Kumon Japanese G anyagokban egyértelműen fel volt tüntetve az adott évfolyamhoz tartozó kanji és a megtanulandó karakterek száma, például: "A 181 elemi 6 osztó kanji közül 91-et kell megtanulni" vagy "Az elemi 6 osztó kanji általános áttekintése idiomatikus mondatokból kiindulva". A G anyagtól kezdve azonban ez a leírás eltűnik, és helyébe egy homályos kijelentés lép, miszerint "a szókincset a gyakori kanjik tanulmányozásával bővítjük".
A Kumon álláspontja szerint a tanulók azért tanulják a kanjikat, mert azok szükségesek az olvasásértéshez. Még a tananyagok is példamondatokkal és navigációval vannak ellátva, és nincs kép arról, hogy a Kumon eljutna odáig, hogy a kanjikat memorizálják vagy tesztekbe írják. Inkább az a benyomásom, hogy a cél az, hogy eljussunk arra a pontra, ahol "ha az előtte és utána lévő mondatokkal együtt olvasunk, akkor homályosan megértjük a jelentést". Én magam a Kumonon keresztül tanultam kanjit, és az olvasás és a kanjitesztek segítségével tanultam meg kanjit olyan szintre, hogy a teszteken pontokat tudtam szerezni.
Az általános iskolához képest a középiskolában több mint kétszeresére nő a tanévenként megtanulandó kanjik száma, és maga az egyes kanjik is egyre nehezebbé válnak.
A Kumon Japanese értékelése a kanji-tanulásról általában annál magasabb, minél fiatalabb a gyermek az alsó tagozaton. Ennek az az oka, hogy az alsó tagozaton értékes a lehetőség, hogy magát a kanjit megismerje, és még ha csak halványan látott is korábban egy kanjit, egyszerű formája miatt könnyen le tudja írni. A tanév előrehaladtával azonban egyre több olyan kanji jelenik meg, amelyeket pusztán ránézésre is nehéz leírni, mind jelentésük, mind formájuk tekintetében.
Ahogy emelkedik az évfolyam, úgy nő azoknak az eseteknek a száma, amikor a tanulók maguk is úgy érzik, hogy a Kumon önmagában nem elég a kanjikhoz. Ha eljutottál a G anyaghoz, amely a középiskola első évfolyamának megfelelő szintre lépett, akkor érdemes szem előtt tartanod, hogy a kanjik tekintetében szükséged van valami pluszra. Szerintem ez egy kiváló eszköz arra, hogy megcélozzuk a kanji-vizsgát.
Az írásbeli kérdésekben szereplő karakterek száma egyre inkább növekszik.
Az íráskészség pontja is figyelemre méltó.
Az F anyagig terjedő kérdések óhatatlanul erősen "töltsd ki az üres részeket" árnyalatúak. Ahelyett, hogy hosszú mondatokat írnál önállóan, sok kérdésben a szöveg tartalmának megértését, majd a megfelelő részek kihúzását kell kérni. Még ha írtak is leírást, az legfeljebb 10 szó volt.
Ezt a tendenciát teljesen megváltoztatja a GII anyagának összehúzása. Még a Kumon hivatalos példaanyagában is vannak olyan kérdések a GII-ben, amelyek azt kérik a diákoktól, hogy "tömörítsék 45-50 karakterre". Látható, hogy a kérdések nehézségi szintje jelentősen megnőtt.
Megjelenik egy új fogalom, a "szűkítés".
Aztán ott van a "kontrakció", a Kumon japán nyelv egyik fő jellemzője.
A kontrakciókat külön tárgyaltuk. Az "összefoglalással" ellentétben, amely egy logikusan felépített szövegből a fő pontok pontos kiemelésére szolgáló technika, a "kontrakció" mindenféle mondat tömörített formában történő megragadására szolgáló technika. Mindkettőnek megvannak a maga érdemei, de a "kontrakciót" a célszövegek szélesebb köre jellemzi.
Más tananyagok gyakran foglalkoznak az "összefoglalással", így joggal mondhatjuk, hogy a "szűkítés" a Kumon japán nyelv egyik jellemzője. És a G anyagok az első olyan anyagok, amelyekben ennek a "szűkítésnek" a tanulmányozása kezdődik.
Az írási tapasztalat a Kumon japán G-ben kerül előtérbe.
E jellemzők alapján elmondható, hogy ami a G anyagokban fontossá válik, az a kimenet tapasztalata.
Az íráskészség szempontjából természetesen az íráskészségre is szükség van a kontrakciók esetében. A Kumon japán kontraktusokban ugyanis egy bizonyos hosszúságú mondatokat kell egyetlen mondatba összefoglalni. Ezért mondatonként körülbelül 50 karakteres mondatot kell írni, és ez bizonyos szintű íráskészséget igényel.
Az írásbeli kérdések azonban az F anyagig alapvetően körülbelül 10 karakteres kitöltős kérdések. Íráskészségre alig van szükség, és a G anyagban a szükséges szint egy szakaszon magasabb lesz. A Kumon anyagokon kívül a tanulóknak a kanken és a fogalmazásban is el kell érniük egy magasabb szintet ahhoz, hogy a kanji írásjegyeket olyan szinten sajátítsák el, hogy a teszteken pontokat tudjanak szerezni.
Az írás mindezekre a problémákra egy helyen kínál megoldást. Ha gyakran van lehetőségük írni, akkor sok lehetőségük lesz hosszabb mondatokat alkotni. Ez azt is biztosítja, hogy esélyed van arra, hogy a csak homályosan megjegyzett kanjikat használható szintre emeld.
Az íráslehetőségek biztosítása nem könnyű. A gyerekeknek való felolvasással ellentétben ez bizonyos fokú kezdeményezőkészséget igényel a gyermek részéről. Például az, ha megkérjük a gyermeket, hogy vezessen naplót, hatékony módszer, de nagyon nehéz lehet rávenni a saját gyermekünket arra, hogy szokás szerint naplót írjon.
Az írás egy kifejezésmód, a közlés egy módja, a kommunikáció eszköze. Ha van valaki, akivel kommunikálni akarnak, akkor motiváltabbak lesznek az írásra.
A 2010-es években a közösségi oldalak jó eszköz erre. A 2010-es években a közösségi hálózat jó módja volt a kommunikációnak, mert lendületet vettek az olyan médiumok, mint a Twitter és a blogok, amelyek főként szövegalapúak, és amelyeket egyének is működtethetnek. Ha azonban 2020 körül járunk, a közösségi hálózatépítés is főként hangra és videóra épül, mint például az Instagram, a Youtube és a Tiktok. A szöveges kommunikáció lehetőségei napjainkban már valóban korlátozottak.
A programozás megtanulása lehet az egyik áttörés. A kódírás során ugyanis nem hangot vagy képet, hanem szöveget használnak, így a programozók között óhatatlanul a szöveg a domináns kommunikációs eszköz. Ha a gyermeke egy adott terület iránt érdeklődik, nem csak a programozás iránt, akkor az egyik lehetőség, hogy hagyja, hogy végigjárja az egészet. Ahhoz, hogy gyermeke kommunikátor legyen, elég jól kell ismernie valamit ahhoz, hogy képes legyen azt megtanítani.
Beleássa magát valamibe, amit szeret csinálni, olyan szintre, hogy másokat is tudjon tanítani. Ez lehet a kulcsa annak, hogy a G-anyagokban az írás mennyiségének növelésén túlmutatóan haladjunk.